2-2-2 egri

---

2.2.2 Gergely további képzése és katonai pályafutása – Gergelys weitere Ausbildung und sein Werdegang zum Soldaten

---

1. A gazda elvesztése egy tizenöt éves fiú számára nem pusztán érzelmi csapás volt, hanem jogi és gazdasági helyzetének teljes megszűnése. – Der Verlust des Herrn war für einen fünfzehnjährigen Jungen nicht bloß ein Schlag des Gemüts, sondern das völlige Erlöschen seiner rechtlichen und wirtschaftlichen Stellung.

2. A tizenhatodik századi apród nem alkalmazott volt, hanem a család jogi értelemben vett tartozéka, akinek sorsa a gazdáéval együtt emelkedett vagy süllyedt. – Der Edelknabe des sechzehnten Jahrhunderts war kein Angestellter, sondern im rechtlichen Sinne ein Zubehör der Familie, dessen Schicksal mit dem des Herrn stieg oder sank.

3. Amikor tehát Török Bálint szekere elindult dél felé, akkor nemcsak egy ember tűnt el, hanem egy egész életforma kerete omlott össze. – Als also der Wagen Bálint Törökʼs sich nach Süden in Bewegung setzte, verschwand nicht nur ein Mensch, sondern der Rahmen einer ganzen Lebensform brach zusammen.

4. A szigetvári és a debreceni birtokok igazgatását az özvegy vette át, és vele együtt a háznép fölötti gondoskodás terhét is. – Die Verwaltung der Güter übernahm die zurückgebliebene Gemahlin, und mit ihr auch die Last der Fürsorge für das gesamte Hausgesinde.

5. Pemflinger Katalin döntése, hogy a fiút nem küldi el, hanem taníttatja, a korszak egyik legkevésbé látványos, mégis legmesszebb ható tette volt. – Der Entschluss Katalin Pemflingers, den Jungen nicht fortzuschicken, sondern ausbilden zu lassen, war eine der unauffälligsten und doch weitreichendsten Taten jener Zeit.

6. A gyámság a korban ritkán volt önzetlen, mert a nemesi háztartás minden emberben jövendő szolgálatot látott, és ez a számítás nem volt szégyellnivaló. – Die Vormundschaft war damals selten selbstlos, denn der adelige Haushalt sah in jedem Menschen künftigen Dienst, und diese Berechnung war nichts, dessen man sich schämen musste.

7. Az érdek és a jóság ebben a században nem álltak szemben egymással, hanem ugyanannak a gondoskodásnak két oldalát alkották. – Eigennutz und Güte standen in diesem Jahrhundert einander nicht gegenüber, sondern bildeten zwei Seiten derselben Fürsorge.

8. Gergely helyzete ettől kezdve különös kettősséget mutat: nemesi nevelést kapott, de vagyona nem volt, tehát mindent a saját teljesítményével kellett megszereznie. – Gergelys Lage zeigt von nun an eine eigentümliche Doppelheit: Er erhielt eine adelige Erziehung, besaß aber kein Vermögen und musste sich mithin alles durch eigene Leistung erwerben.

9. Az ilyen ember a társadalomban veszélyesen szabad, mert nincs mit féltenie, és éppen ezért gyorsabban emelkedik, mint az örökség terhét cipelő társai. – Ein solcher Mensch ist in der Gesellschaft gefährlich frei, weil er nichts zu verlieren hat, und steigt eben darum rascher als seine mit der Last des Erbes beladenen Gefährten.

10. A magyar végvári tisztikar a század közepére jórészt ilyen emberekből állt, akiknek a nevét senki sem ismerte a nagyapjuk koráig visszamenőleg. – Die ungarische Grenzfestungsoffizierschaft bestand um die Jahrhundertmitte größtenteils aus solchen Männern, deren Namen niemand bis zur Zeit ihres Großvaters zurück kannte.

11. A katonai pálya volt a kor egyetlen igazi felemelkedési útja, mert a bátorságot azonnal lehetett mérni, míg a tanultságot csak évtizedek múltán. – Die Soldatenlaufbahn war der einzige wirkliche Weg des Aufstiegs, denn die Tapferkeit ließ sich sofort messen, die Gelehrsamkeit hingegen erst nach Jahrzehnten.

12. A regényben mindezt Gárdonyi néhány lapon intézi el, mert az író a folyamatot nem elbeszélni akarja, hanem eredményében megmutatni. – Im Roman erledigt Gárdonyi dies alles auf wenigen Seiten, denn der Dichter will den Vorgang nicht erzählen, sondern in seinem Ergebnis vorführen.

13. Az olvasó egy gyereket hagy magára a második rész elején, és egy fiatal tisztet talál a harmadik rész küszöbén, a kettő között pedig évek telnek. – Der Leser lässt zu Beginn des zweiten Teiles ein Kind zurück und findet an der Schwelle des dritten einen jungen Offizier, dazwischen aber vergehen Jahre.

14. Ez az elbeszélői ugrás nem hanyagság, hanem szerkezeti elv, mert a nevelődés lassú, a regény pedig a döntések ritmusát követi. – Dieser Sprung der Erzählung ist keine Nachlässigkeit, sondern ein Bauprinzip, denn die Bildung verläuft langsam, der Roman aber folgt dem Takte der Entscheidungen.

15. A történeti Bornemissza Gergely nevelése a korabeli magyar iskolarendszer keretei között zajlott, amely éppen ezekben az évtizedekben alakult át gyökeresen. – Die Erziehung des geschichtlichen Gergely Bornemissza vollzog sich im Rahmen des damaligen ungarischen Schulwesens, das sich gerade in diesen Jahrzehnten von Grund auf wandelte.

16. A reformáció Magyarországon nem elsősorban hitvitákkal terjedt, hanem iskolákkal, mert az új tanítás olvasni tudó embereket kívánt. – Die Reformation verbreitete sich in Ungarn nicht in erster Linie durch Glaubensstreitigkeiten, sondern durch Schulen, denn die neue Lehre verlangte lesekundige Menschen.

17. Debrecen, Sárospatak és Kolozsvár iskolái abban a korban jöttek létre vagy erősödtek meg, amikor az ország politikailag darabokra hullott. – Die Schulen von Debrecen, Sárospatak und Klausenburg entstanden oder erstarkten in eben der Zeit, da das Land politisch in Stücke zerfiel.

18. Ez a párhuzam a magyar történelem legfontosabb szabályszerűsége: az államhatalom gyengülésekor a művelődés intézményei veszik át a megmaradás feladatát. – Diese Gleichzeitigkeit ist die wichtigste Gesetzmäßigkeit der ungarischen Geschichte: Beim Schwinden der Staatsgewalt übernehmen die Einrichtungen der Bildung die Aufgabe des Fortbestehens.

19. A tanulás nyelve a latin volt, és aki elvégezte az iskolát, az egész Európában értekezhetett szakemberekkel, mérnökökkel és zsoldosvezérekkel. – Die Sprache des Lernens war das Lateinische, und wer die Schule durchlaufen hatte, konnte sich in ganz Europa mit Fachleuten, Ingenieuren und Söldnerführern verständigen.

20. A latin tudás a végvári tisztnél nem dísz volt, hanem munkaeszköz, mert az itáliai erődépítészet szakirodalma ezen a nyelven íródott. – Die lateinische Bildung war beim Grenzoffizier kein Schmuck, sondern Werkzeug, denn das Fachschrifttum des italienischen Festungsbaues war in dieser Sprache verfasst.

21. A számtan és a mértan hasonlóképpen gyakorlati tárgy lett, mert az ágyú röppályája és a bástya szöge ugyanannak a tudásnak a két alkalmazása. – Rechnen und Geometrie wurden gleichfalls zu praktischen Fächern, denn die Flugbahn der Kanone und der Winkel der Bastei sind zwei Anwendungen desselben Wissens.

22. A tizenhatodik század a hadviselés matematizálódásának kora, amikor a bátorság mellé először lépett fel egyenrangú félként a számítás. – Das sechzehnte Jahrhundert ist die Zeit der Mathematisierung des Krieges, da neben die Tapferkeit erstmals die Berechnung als ebenbürtige Größe trat.

23. Aki ezt idejében felismerte, az élte túl a századot, aki pedig a lovagi erényekre hagyatkozott, az Mohács örököse maradt. – Wer dies rechtzeitig erkannte, überlebte das Jahrhundert, wer sich aber auf die ritterlichen Tugenden verließ, blieb ein Erbe von Mohács.

24. Gárdonyi hőse pontosan ezen a választóvonalon áll, és a regény egész értékrendje ebből a helyzetből következik. – Der Held Gárdonyis steht genau auf dieser Scheidelinie, und die gesamte Werteordnung des Romans folgt aus dieser Lage.

25. Az író kortársai számára Bornemissza alakja a modern, tanult, találékony magyar embert testesítette meg, akire a nemzetnek a jövőben szüksége lesz. – Für die Zeitgenossen des Dichters verkörperte die Gestalt Bornemisszas den neuzeitlichen, gebildeten, erfinderischen Ungarn, dessen die Nation in der Zukunft bedürfen werde.

26. A századvégi Magyarország éppen az iparosodás küszöbén állt, és a regény hőse titokban ennek a korszaknak az eszményét hordozta. – Ungarn am Ende des Jahrhunderts stand eben an der Schwelle der Industrialisierung, und der Held des Romans trug insgeheim das Ideal dieser Zeit in sich.

27. Minden történelmi regény két korban játszódik egyszerre: abban, amelyről szól, és abban, amelyben megíródott. – Jeder geschichtliche Roman spielt in zwei Zeiten zugleich: in jener, von der er handelt, und in jener, in der er geschrieben wurde.

28. A kettő közötti feszültség adja az ilyen művek maradandóságát, mert a puszta rekonstrukció egy nemzedéknyi idő alatt elavul. – Die Spannung zwischen beiden verleiht solchen Werken ihre Dauer, denn die bloße Nachbildung veraltet binnen einer Menschenaltersspanne.

29. Az iskola után következett a fegyverforgatás tanulása, amely a korban nem tanfolyam volt, hanem beilleszkedés egy meglévő közösségbe. – Nach der Schule folgte das Erlernen des Waffenhandwerks, das damals kein Lehrgang war, sondern das Hineinwachsen in eine bestehende Gemeinschaft.

30. A fiatal katona egy tapasztalt vitéz mellé került, együtt lovagolt, együtt étkezett vele, és a tudást szolgálat közben szedte fel. – Der junge Soldat kam einem erfahrenen Kriegsmanne zur Seite, ritt und speiste mit ihm und las das Wissen im Dienste selber auf.

31. Ez a mesterségtanulás pontosan úgy működött, mint a céheké, csak a hibás munkadarabért nem pénzzel, hanem élettel fizetett a tanuló. – Diese Art der Lehre wirkte genau wie jene der Zünfte, nur bezahlte der Lernende das misslungene Werkstück nicht mit Geld, sondern mit dem Leben.

32. A magyar végvárrendszer 1541 után teljesen új alapokra helyeződött, mert a régi déli védvonal helyett egy belső, hosszabb és drágább vonalat kellett kiépíteni. – Das ungarische Grenzfestungswesen wurde nach 1541 auf völlig neue Grundlagen gestellt, denn anstelle der alten südlichen Linie musste eine innere, längere und teurere errichtet werden.

33. Ez a vonal a Dráva mentétől a Balaton fölött Nógrádon és a Felvidéken át egészen Erdély határáig húzódott, mintegy ezer kilométer hosszan. – Diese Linie zog sich vom Drautal über den Plattensee hinweg durch Nógrád und Oberungarn bis an die Grenze Siebenbürgens, wohl tausend Kilometer weit.

34. Egy ilyen rendszer fenntartása évi egymillió forintba került volna, miközben a magyar kamara bevétele ennek töredékét sem érte el. – Die Erhaltung eines solchen Systems hätte jährlich eine Million Gulden gekostet, während die Einkünfte der ungarischen Kammer nicht einmal einen Bruchteil dessen erreichten.

35. A hiányzó összeget a birodalmi rendek, a cseh és az osztrák tartományok pótolták, ami a magyar védelmet egyszersmind függővé is tette. – Den fehlenden Betrag ergänzten die Reichsstände sowie die böhmischen und österreichischen Länder, was die ungarische Verteidigung zugleich abhängig machte.

36. Aki fizeti a katonát, az szabja meg a hadicélt, és ez az egyszerű szabály határozta meg Magyarország sorsát másfél évszázadon át. – Wer den Soldaten bezahlt, bestimmt das Kriegsziel, und diese einfache Regel entschied anderthalb Jahrhunderte lang über Ungarns Schicksal.

37. A várkatonaság zsoldját gyakran évekkel késve folyósították, és a fizetetlen őrség a környék jobbágyságából élt, ami külön háborút szült. – Der Sold der Burgbesatzungen wurde oft um Jahre verspätet ausgezahlt, und die unbesoldete Mannschaft lebte von der Bauernschaft der Umgebung, was einen eigenen Krieg gebar.

38. A hősi korszak romantikus képe mögött tehát fizetési jegyzékek, adóslevelek és éhező lovak húzódnak meg, és ez a valóság nem kisebbíti a teljesítményt. – Hinter dem romantischen Bilde der Heldenzeit stehen also Soldlisten, Schuldbriefe und hungernde Pferde, und diese Wirklichkeit schmälert die Leistung nicht.

39. Ellenkezőleg: aki hónapok óta fizetetlenül tartja a falat, az többet tesz annál, akit a jutalom reménye hajt. – Im Gegenteil: Wer seit Monaten unbesoldet die Mauer hält, leistet mehr als jener, den die Hoffnung auf Lohn treibt.

40. Gárdonyi ezt a gazdasági hátteret nem hallgatja el, de nem is részletezi, hanem néhány mellékmondattal jelzi, és rábízza az olvasó képzeletére. – Gárdonyi verschweigt diesen wirtschaftlichen Hintergrund nicht, führt ihn aber auch nicht aus, sondern deutet ihn in Nebensätzen an und überlässt ihn der Einbildungskraft des Lesers.

41. A regény hőse ebbe a rendszerbe nőtt bele, és minden készsége abból származik, amit a rendszer hiányai megköveteltek tőle. – Der Held des Romans wuchs in dieses System hinein, und alle seine Fähigkeiten entspringen dem, was die Mängel des Systems von ihm forderten.

42. A magyar katonai leleményesség nem népi jellemvonás, hanem a szegénység következménye, mert aki nem kap ágyút, az kitalál valamit helyette. – Der ungarische Erfindungsgeist im Kriege ist kein Zug des Volkscharakters, sondern eine Folge der Armut, denn wer keine Kanone erhält, ersinnt etwas an ihrer Statt.

43. A lovaglás, a kopjatörés és a szablyavívás alkotta a kiképzés hagyományos részét, és ezekben a magyar könnyűlovasság európai hírnévre tett szert. – Reiten, Lanzenstechen und Säbelfechten bildeten den herkömmlichen Teil der Ausbildung, und in diesen erwarb sich die ungarische leichte Reiterei europäischen Ruf.

44. A huszárság ekkoriban formálódott azzá a fegyvernemmé, amelyet később Franciaországtól Oroszországig minden hadsereg lemásolt. – Das Husarentum formte sich in dieser Zeit zu jener Waffengattung, die später jedes Heer von Frankreich bis Russland nachbildete.

45. Az utánzás a legőszintébb elismerés, és a magyar hadi kultúrának ez volt a legtartósabb európai hozzájárulása. – Die Nachahmung ist die aufrichtigste Anerkennung, und dies war der dauerhafteste europäische Beitrag der ungarischen Kriegskultur.

46. A könnyűlovas harcmodor lényege nem a rohamban rejlett, hanem a felderítésben, a zaklatásban és az utánpótlás elvágásában. – Das Wesen der leichten Reiterkampfweise lag nicht im Ansturm, sondern in der Erkundung, der Beunruhigung und der Unterbrechung des Nachschubs.

47. Ez a harcmodor a gyengébb fél fegyvere, mert nem dönteni akar, hanem fárasztani, és a fárasztás olcsóbb a győzelemnél. – Diese Kampfweise ist die Waffe des Schwächeren, denn sie will nicht entscheiden, sondern ermüden, und das Ermüden ist wohlfeiler als der Sieg.

48. A portyázás intézménye a két birodalom határán szinte békeidőben is folyamatosan működött, és a béke szó ezekben az évtizedekben csak a nagy hadjáratok szünetét jelentette. – Das Streifwesen an der Grenze der beiden Reiche bestand fast auch in Friedenszeiten fort, und das Wort Frieden bedeutete in diesen Jahrzehnten nur die Pause zwischen den großen Feldzügen.

49. A várkapitányok és a szandzsákbégek gyakran személyesen ismerték egymást, leveleztek, foglyokat cseréltek, és néha ajándékot is küldtek. – Die Burghauptleute und die Sandschakbege kannten einander häufig persönlich, wechselten Briefe, tauschten Gefangene und sandten einander bisweilen Geschenke.

50. A határvidék tehát nem csupán ütközőzóna volt, hanem érintkezési felület is, ahol két világ nyelvet, szokást és fegyvert cserélt egymással. – Das Grenzland war also nicht bloß eine Pufferzone, sondern auch eine Berührungsfläche, wo zwei Welten Sprache, Sitte und Waffen miteinander tauschten.

51. A magyar nyelv török jövevényszavainak jelentős része ebből a korszakból származik, és minden ilyen szó egy elveszített csata vagy egy megkötött alku emléke. – Ein beträchtlicher Teil der türkischen Lehnwörter des Ungarischen stammt aus dieser Zeit, und jedes solche Wort ist die Erinnerung an eine verlorene Schlacht oder einen geschlossenen Handel.

52. Az ellenség megismerése a legjobb kiképzés, és a végvári katona a törököt jobban ismerte, mint a bécsi haditanács bármelyik tagja. – Die Kenntnis des Feindes ist die beste Schulung, und der Grenzsoldat kannte den Türken besser als irgendein Mitglied des Wiener Kriegsrates.

53. Ez a tudás azonban ritkán jutott el a döntéshozókig, mert a hierarchia felfelé mindig szűrte az információt, és a szűrés a hízelgés irányába torzított. – Dieses Wissen gelangte jedoch selten zu den Entscheidenden, weil die Rangordnung die Nachricht nach oben stets siebte und die Siebung sich zur Schmeichelei hin verzerrte.

54. A tizenhatodik századi magyar hadszíntér legnagyobb veszteségeit nem a török okozta, hanem a rossz idejű, messziről kiadott parancs. – Die größten Verluste des ungarischen Kriegsschauplatzes im sechzehnten Jahrhundert verursachte nicht der Türke, sondern der zur Unzeit aus der Ferne erteilte Befehl.

55. Aki a végeken szolgált, annak meg kellett tanulnia, mikor engedelmeskedjék és mikor késlekedjék, és ez a képesség a katonai erkölcs legnehezebb tétele. – Wer an den Grenzen diente, musste lernen, wann er zu gehorchen und wann er zu zögern habe, und diese Fähigkeit ist der schwerste Satz der Soldatensittlichkeit.

56. A regényben Dobó István éppen ezt tanítja a fiatal Gergelynek, nem szavakkal, hanem a saját magatartásával. – Im Romane lehrt István Dobó eben dies den jungen Gergely, nicht mit Worten, sondern durch sein eigenes Verhalten.

57. A példa mindig hatékonyabb az utasításnál, mert az utasítás egy helyzetre vonatkozik, a példa pedig valamennyire. – Das Beispiel ist stets wirksamer als die Anweisung, denn die Anweisung gilt für einen Fall, das Beispiel jedoch für alle.

58. A nevelés lényege nem az ismeret átadása, hanem egy magatartásminta felkínálása, amelyet a tanítvány szabadon utánozhat vagy elutasíthat. – Das Wesen der Erziehung ist nicht die Weitergabe von Kenntnissen, sondern das Anbieten eines Verhaltensmusters, das der Schüler frei nachahmen oder verwerfen kann.

59. Gergely katonai különlegessége azonban nem a lovaglás lett, hanem a puskapor, és ez a választás tette őt korszakos alakká. – Gergelys kriegerische Sonderbegabung wurde jedoch nicht das Reiten, sondern das Schießpulver, und diese Wahl machte ihn zu einer epochalen Gestalt.

60. A lőpor ekkorra már két évszázada jelen volt Európában, de a felhasználása még mindig kísérleti szakaszban járt. – Das Pulver war um diese Zeit schon zwei Jahrhunderte in Europa vorhanden, doch seine Verwendung befand sich noch immer im Versuchsstadium.

61. A salétrom, a kén és a faszén arányát minden mester másképp keverte, és a keverék minősége élet és halál kérdése volt. – Das Verhältnis von Salpeter, Schwefel und Holzkohle mischte jeder Meister anders, und die Güte der Mischung war eine Frage von Leben und Tod.

62. A puskapor gyártása ezért féltve őrzött titok volt, amelyet a mesterek szóban adtak tovább, írásban ritkán rögzítettek. – Die Herstellung des Pulvers war darum ein streng gehütetes Geheimnis, das die Meister mündlich weitergaben und selten schriftlich festhielten.

63. Aki ezt a tudást birtokolta, az a várban nélkülözhetetlenné vált, mert helyettesíteni sem pénzzel, sem paranccsal nem lehetett. – Wer dieses Wissen besaß, wurde in der Burg unentbehrlich, denn ersetzen ließ er sich weder durch Geld noch durch Befehl.

64. A tüzes szerszámok készítése külön mesterség volt, amely a hadi mérnökség, a kovácsmunka és a vegytan határán helyezkedett el. – Die Anfertigung der Feuerwerkszeuge war ein eigenes Handwerk, das sich an der Grenze von Kriegsbaukunst, Schmiedearbeit und Scheidekunst befand.

65. A tüzes kerék, a szurokkoszorú és a robbanó hordó nem díszes találmányok voltak, hanem a védelem legolcsóbb eszközei. – Das Feuerrad, der Pechkranz und das Sprengfass waren keine schmückenden Erfindungen, sondern die wohlfeilsten Mittel der Verteidigung.

66. Egy ostromnál a védő mindig kevesebb, tehát olyan fegyvert kell keresnie, amely egy emberrel sok ellenséget tart távol. – Bei einer Belagerung ist der Verteidiger stets der Wenigere und muss darum eine Waffe suchen, die mit einem Manne viele Feinde fernhält.

67. Ez a számtani kényszer szülte a magyar várvédelem műszaki leleményét, és nem valamiféle veleszületett hajlam a tűzzel való játékra. – Dieser rechnerische Zwang gebar den technischen Erfindungsreichtum der ungarischen Burgverteidigung, und nicht etwa eine angeborene Neigung zum Spiel mit dem Feuer.

68. Gárdonyi a regényben ezeknek a szerkezeteknek a leírására meglepően sok helyet szán, ami a kortárs olvasót erősen foglalkoztatta. – Gárdonyi räumt der Beschreibung dieser Vorrichtungen im Romane überraschend viel Raum ein, was den zeitgenössischen Leser stark beschäftigte.

69. Az író a millennium táján olyan közönségnek dolgozott, amely a technikát a nemzeti felemelkedés kulcsának tekintette. – Der Dichter arbeitete um die Jahrtausendfeier für ein Publikum, das die Technik als Schlüssel des nationalen Aufstiegs betrachtete.

70. A magyar hős tehát nem csupán bátor, hanem okos is, és ez az ábrázolás tudatos válasz volt a nemzeti önkép korábbi torzulásaira. – Der ungarische Held ist somit nicht nur tapfer, sondern auch klug, und diese Darstellung war eine bewusste Antwort auf frühere Verzerrungen des nationalen Selbstbildes.

71. Az önmagát csak vitéznek látó nemzet a vereségeit is hősiességként éli meg, és így soha nem tanul belőlük semmit. – Eine Nation, die sich nur als tapfer sieht, erlebt auch ihre Niederlagen als Heldentum und lernt darum niemals etwas aus ihnen.

72. Gárdonyi ezt a csapdát elkerüli, mert regényének hőse nem a halálmegvetéssel, hanem a leleménnyel győz. – Gárdonyi entgeht dieser Falle, weil der Held seines Romans nicht durch Todesverachtung siegt, sondern durch Erfindungsgabe.

73. Az egri diadal a valóságban is a szervezettség, a készletgazdálkodás és a mérnöki munka győzelme volt, nem a puszta elszántságé. – Der Sieg von Eger war auch in Wirklichkeit ein Sieg der Ordnung, der Vorratswirtschaft und der Ingenieurarbeit, nicht der bloßen Entschlossenheit.

74. Aki ezt megérti, az a regényt is másképp olvassa, mert benne nem legendát talál, hanem egy jól működő rendszer leírását. – Wer dies begreift, liest auch den Roman anders, denn er findet in ihm keine Legende, sondern die Beschreibung eines gut arbeitenden Gefüges.

75. A történeti Bornemissza az 1540-es évek végén már királyi szolgálatban állt, és nevét oklevelek említik a felvidéki várak őrségével kapcsolatban. – Der geschichtliche Bornemissza stand am Ende der vierziger Jahre bereits in königlichem Dienste, und Urkunden erwähnen seinen Namen im Zusammenhang mit den Besatzungen oberungarischer Burgen.

76. A karrierje tipikus: apród, majd lovas, majd tizedes, majd hadnagy, végül vártiszt, és minden lépcsőfok néhány évet vett igénybe. – Seine Laufbahn ist bezeichnend: Edelknabe, dann Reiter, dann Zehntführer, dann Leutnant, zuletzt Burgoffizier, und jede Stufe nahm einige Jahre in Anspruch.

77. Ez a lassú emelkedés a kor mércéjével gyorsnak számított, mert a legtöbb katona az első fokozatnál megrekedt vagy elesett. – Dieser langsame Aufstieg galt nach dem Maßstab der Zeit als rasch, denn die meisten Soldaten blieben auf der ersten Stufe stecken oder fielen.

78. A várkatonaság halandósága békeidőben is magas volt, mert a betegség, a rossz ellátás és a mocsaras vidék többet ölt a fegyvernél. – Die Sterblichkeit der Burgmannschaften war auch in Friedenszeiten hoch, denn Krankheit, schlechte Verpflegung und sumpfige Gegend töteten mehr als die Waffe.

79. A tizenhatodik századi hadseregek veszteségeinek négyötöde nem csatában keletkezett, hanem táborban, ami a hősi elbeszélésekből rendszerint kimarad. – Vier Fünftel der Verluste der Heere des sechzehnten Jahrhunderts entstanden nicht in der Schlacht, sondern im Lager, was in den heldischen Erzählungen gewöhnlich fehlt.

80. A katonává válás tehát nem elsősorban a harc megtanulását jelentette, hanem a nélkülözés elviselésének megtanulását. – Soldatwerden bedeutete mithin nicht in erster Linie, das Kämpfen zu lernen, sondern das Ertragen der Entbehrung.

81. A fiatal ember ebben az iskolában szerezte meg azt a szívósságot, amely nélkül az 1552-es ostrom harmincnyolc napja elviselhetetlen lett volna. – In dieser Schule erwarb der junge Mann jene Zähigkeit, ohne die die achtunddreißig Tage der Belagerung von 1552 unerträglich gewesen wären.

82. Dobó István ekkoriban még nem volt egri kapitány, hanem a bányavárosok vidékén és a Felvidéken teljesített szolgálatot. – István Dobó war um diese Zeit noch nicht Hauptmann von Eger, sondern versah seinen Dienst in der Gegend der Bergstädte und in Oberungarn.

83. A kettejük kapcsolata a regényben szorosabb, mint amennyit a források igazolnak, de az írói egyszerűsítés itt hűséges a lényeghez. – Ihre Beziehung ist im Romane enger, als die Quellen bezeugen, doch die dichterische Vereinfachung bleibt hier dem Wesentlichen treu.

84. A történelmi regény nem az adatok összegével teremt igazságot, hanem az arányok helyes megválasztásával. – Der geschichtliche Roman schafft Wahrheit nicht durch die Summe der Angaben, sondern durch die richtige Wahl der Verhältnisse.

85. A végvári világ szellemi arculatát Tinódi Lantos Sebestyén énekei örökítették meg, aki maga is várról várra járt, és szemtanúként tudósított. – Das geistige Antlitz der Grenzfestungswelt überlieferten die Lieder Sebestyén Tinódis, der selbst von Burg zu Burg zog und als Augenzeuge berichtete.

86. A lantos a kor újságírója volt, hírt vitt, közvéleményt formált, és a hallgatóság tőle tudta meg, mi történt kétszáz mérfölddel odébb. – Der Lautenspieler war der Zeitungsschreiber jener Tage, trug Nachricht, formte die öffentliche Meinung, und von ihm erfuhr die Hörerschaft, was zweihundert Meilen weiter geschehen war.

87. Az énekek nemcsak tájékoztattak, hanem mércét is állítottak, mert megnevezték, ki viselkedett vitézül és ki hagyta el a helyét. – Die Lieder unterrichteten nicht nur, sondern setzten auch einen Maßstab, denn sie benannten, wer sich tapfer gehalten und wer seinen Platz verlassen hatte.

88. A nyilvánosságtól való félelem hatékonyabb fegyelmező erő volt minden hadbíróságnál, és ezt a hadvezetés tudatosan használta ki. – Die Furcht vor der Öffentlichkeit war eine wirksamere Zuchtmacht als jedes Kriegsgericht, und die Heerführung nutzte dies bewusst aus.

89. Gárdonyi regényében Tinódi többször is megjelenik, és alakja azt a szerepet tölti be, amelyet később maga az író vállalt magára. – In Gárdonyis Roman tritt Tinódi mehrmals auf, und seine Gestalt erfüllt jene Rolle, die später der Dichter selbst auf sich nahm.

90. Az író így saját magát írja bele a történetbe, nem hiúságból, hanem hogy jelezze: az emlékezés maga is fegyver. – Der Dichter schreibt sich somit selbst in die Geschichte hinein, nicht aus Eitelkeit, sondern um anzuzeigen, dass das Erinnern selbst eine Waffe ist.

91. Ezekben az években Gergely megtanulta mindazt, amire a regény hátralévő részében szüksége lesz, és a tudása pontosan a cselekmény igényeihez igazodik. – In diesen Jahren erlernte Gergely alles, dessen er im übrigen Teile des Romans bedarf, und sein Wissen fügt sich genau den Bedürfnissen der Handlung.

92. A jó szerkesztés titka éppen ez: a hős képességei ne legyenek se többek, se kevesebbek annál, amit a próbatételek megkövetelnek. – Eben dies ist das Geheimnis guter Fügung: Die Fähigkeiten des Helden seien weder größer noch geringer als das, was die Prüfungen erfordern.

93. A fiúból ez idő alatt lett férfi, és a férfivá válás jele nem a testi erő, hanem az, hogy másokért kezd felelősséget vállalni. – In dieser Zeit wurde aus dem Knaben ein Mann, und das Zeichen des Mannwerdens ist nicht die Leibeskraft, sondern das Übernehmen von Verantwortung für andere.

94. A regény kompozíciójában ez a fejezet átvezetés, mégpedig a legnehezebb fajtából, mert benne nem történik semmi látványos. – Im Bau des Romans ist dieses Kapitel eine Überleitung, und zwar von der schwierigsten Art, weil in ihm nichts Auffälliges geschieht.

95. Az érés ideje minden élettörténetben eseménytelen, és éppen ezért nehéz ábrázolni, hiszen az irodalom fordulatokból él. – Die Zeit des Reifens ist in jeder Lebensgeschichte ereignislos und darum schwer darzustellen, denn das Schrifttum lebt von Wendungen.

96. Gárdonyi ezt a nehézséget úgy oldja meg, hogy az évek múlását nem elbeszéli, hanem egyetlen viszontlátásban sűríti össze. – Gárdonyi löst diese Schwierigkeit dadurch, dass er das Verstreichen der Jahre nicht erzählt, sondern in einem einzigen Wiedersehen verdichtet.

97. A következő fejezetben Éva lép újra a színre, és rajta mérhető le, mennyit változott közben a fiú is. – Im nächsten Kapitel tritt Éva wieder auf, und an ihr lässt sich ermessen, wie sehr sich unterdessen auch der Knabe verändert hat.

98. A másik ember arca a legpontosabb tükör, mert benne nem az látszik, aminek magunkat hisszük, hanem az, amivé lettünk. – Das Angesicht des anderen Menschen ist der genaueste Spiegel, denn in ihm zeigt sich nicht, wofür wir uns halten, sondern was wir geworden sind.

99. A fogadalom mindeközben érvényben maradt, és a Héttorony árnyéka ott feküdt minden megtanult mesterfogáson. – Das Gelübde blieb während all dessen in Kraft, und der Schatten der Sieben Türme lag auf jedem erlernten Handgriff.

100. Aki puskaport kever azért, hogy egyszer egy távoli börtön falát megrepessze, az másképp tanul, mint aki csak a szolgálatát végzi. – Wer Pulver mischt, um einst die Mauer eines fernen Kerkers zu sprengen, der lernt anders als jener, der nur seinen Dienst versieht.

(aufklappen)magyar

1. A gazda elvesztése egy tizenöt éves fiú számára nem pusztán érzelmi csapás volt, hanem jogi és gazdasági helyzetének teljes megszűnése.

2. A tizenhatodik századi apród nem alkalmazott volt, hanem a család jogi értelemben vett tartozéka, akinek sorsa a gazdáéval együtt emelkedett vagy süllyedt.

3. Amikor tehát Török Bálint szekere elindult dél felé, akkor nemcsak egy ember tűnt el, hanem egy egész életforma kerete omlott össze.

4. A szigetvári és a debreceni birtokok igazgatását az özvegy vette át, és vele együtt a háznép fölötti gondoskodás terhét is.

5. Pemflinger Katalin döntése, hogy a fiút nem küldi el, hanem taníttatja, a korszak egyik legkevésbé látványos, mégis legmesszebb ható tette volt.

6. A gyámság a korban ritkán volt önzetlen, mert a nemesi háztartás minden emberben jövendő szolgálatot látott, és ez a számítás nem volt szégyellnivaló.

7. Az érdek és a jóság ebben a században nem álltak szemben egymással, hanem ugyanannak a gondoskodásnak két oldalát alkották.

8. Gergely helyzete ettől kezdve különös kettősséget mutat: nemesi nevelést kapott, de vagyona nem volt, tehát mindent a saját teljesítményével kellett megszereznie.

9. Az ilyen ember a társadalomban veszélyesen szabad, mert nincs mit féltenie, és éppen ezért gyorsabban emelkedik, mint az örökség terhét cipelő társai.

10. A magyar végvári tisztikar a század közepére jórészt ilyen emberekből állt, akiknek a nevét senki sem ismerte a nagyapjuk koráig visszamenőleg.

11. A katonai pálya volt a kor egyetlen igazi felemelkedési útja, mert a bátorságot azonnal lehetett mérni, míg a tanultságot csak évtizedek múltán.

12. A regényben mindezt Gárdonyi néhány lapon intézi el, mert az író a folyamatot nem elbeszélni akarja, hanem eredményében megmutatni.

13. Az olvasó egy gyereket hagy magára a második rész elején, és egy fiatal tisztet talál a harmadik rész küszöbén, a kettő között pedig évek telnek.

14. Ez az elbeszélői ugrás nem hanyagság, hanem szerkezeti elv, mert a nevelődés lassú, a regény pedig a döntések ritmusát követi.

15. A történeti Bornemissza Gergely nevelése a korabeli magyar iskolarendszer keretei között zajlott, amely éppen ezekben az évtizedekben alakult át gyökeresen.

16. A reformáció Magyarországon nem elsősorban hitvitákkal terjedt, hanem iskolákkal, mert az új tanítás olvasni tudó embereket kívánt.

17. Debrecen, Sárospatak és Kolozsvár iskolái abban a korban jöttek létre vagy erősödtek meg, amikor az ország politikailag darabokra hullott.

18. Ez a párhuzam a magyar történelem legfontosabb szabályszerűsége: az államhatalom gyengülésekor a művelődés intézményei veszik át a megmaradás feladatát.

19. A tanulás nyelve a latin volt, és aki elvégezte az iskolát, az egész Európában értekezhetett szakemberekkel, mérnökökkel és zsoldosvezérekkel.

20. A latin tudás a végvári tisztnél nem dísz volt, hanem munkaeszköz, mert az itáliai erődépítészet szakirodalma ezen a nyelven íródott.

21. A számtan és a mértan hasonlóképpen gyakorlati tárgy lett, mert az ágyú röppályája és a bástya szöge ugyanannak a tudásnak a két alkalmazása.

22. A tizenhatodik század a hadviselés matematizálódásának kora, amikor a bátorság mellé először lépett fel egyenrangú félként a számítás.

23. Aki ezt idejében felismerte, az élte túl a századot, aki pedig a lovagi erényekre hagyatkozott, az Mohács örököse maradt.

24. Gárdonyi hőse pontosan ezen a választóvonalon áll, és a regény egész értékrendje ebből a helyzetből következik.

25. Az író kortársai számára Bornemissza alakja a modern, tanult, találékony magyar embert testesítette meg, akire a nemzetnek a jövőben szüksége lesz.

26. A századvégi Magyarország éppen az iparosodás küszöbén állt, és a regény hőse titokban ennek a korszaknak az eszményét hordozta.

27. Minden történelmi regény két korban játszódik egyszerre: abban, amelyről szól, és abban, amelyben megíródott.

28. A kettő közötti feszültség adja az ilyen művek maradandóságát, mert a puszta rekonstrukció egy nemzedéknyi idő alatt elavul.

29. Az iskola után következett a fegyverforgatás tanulása, amely a korban nem tanfolyam volt, hanem beilleszkedés egy meglévő közösségbe.

30. A fiatal katona egy tapasztalt vitéz mellé került, együtt lovagolt, együtt étkezett vele, és a tudást szolgálat közben szedte fel.

31. Ez a mesterségtanulás pontosan úgy működött, mint a céheké, csak a hibás munkadarabért nem pénzzel, hanem élettel fizetett a tanuló.

32. A magyar végvárrendszer 1541 után teljesen új alapokra helyeződött, mert a régi déli védvonal helyett egy belső, hosszabb és drágább vonalat kellett kiépíteni.

33. Ez a vonal a Dráva mentétől a Balaton fölött Nógrádon és a Felvidéken át egészen Erdély határáig húzódott, mintegy ezer kilométer hosszan.

34. Egy ilyen rendszer fenntartása évi egymillió forintba került volna, miközben a magyar kamara bevétele ennek töredékét sem érte el.

35. A hiányzó összeget a birodalmi rendek, a cseh és az osztrák tartományok pótolták, ami a magyar védelmet egyszersmind függővé is tette.

36. Aki fizeti a katonát, az szabja meg a hadicélt, és ez az egyszerű szabály határozta meg Magyarország sorsát másfél évszázadon át.

37. A várkatonaság zsoldját gyakran évekkel késve folyósították, és a fizetetlen őrség a környék jobbágyságából élt, ami külön háborút szült.

38. A hősi korszak romantikus képe mögött tehát fizetési jegyzékek, adóslevelek és éhező lovak húzódnak meg, és ez a valóság nem kisebbíti a teljesítményt.

39. Ellenkezőleg: aki hónapok óta fizetetlenül tartja a falat, az többet tesz annál, akit a jutalom reménye hajt.

40. Gárdonyi ezt a gazdasági hátteret nem hallgatja el, de nem is részletezi, hanem néhány mellékmondattal jelzi, és rábízza az olvasó képzeletére.

41. A regény hőse ebbe a rendszerbe nőtt bele, és minden készsége abból származik, amit a rendszer hiányai megköveteltek tőle.

42. A magyar katonai leleményesség nem népi jellemvonás, hanem a szegénység következménye, mert aki nem kap ágyút, az kitalál valamit helyette.

43. A lovaglás, a kopjatörés és a szablyavívás alkotta a kiképzés hagyományos részét, és ezekben a magyar könnyűlovasság európai hírnévre tett szert.

44. A huszárság ekkoriban formálódott azzá a fegyvernemmé, amelyet később Franciaországtól Oroszországig minden hadsereg lemásolt.

45. Az utánzás a legőszintébb elismerés, és a magyar hadi kultúrának ez volt a legtartósabb európai hozzájárulása.

46. A könnyűlovas harcmodor lényege nem a rohamban rejlett, hanem a felderítésben, a zaklatásban és az utánpótlás elvágásában.

47. Ez a harcmodor a gyengébb fél fegyvere, mert nem dönteni akar, hanem fárasztani, és a fárasztás olcsóbb a győzelemnél.

48. A portyázás intézménye a két birodalom határán szinte békeidőben is folyamatosan működött, és a béke szó ezekben az évtizedekben csak a nagy hadjáratok szünetét jelentette.

49. A várkapitányok és a szandzsákbégek gyakran személyesen ismerték egymást, leveleztek, foglyokat cseréltek, és néha ajándékot is küldtek.

50. A határvidék tehát nem csupán ütközőzóna volt, hanem érintkezési felület is, ahol két világ nyelvet, szokást és fegyvert cserélt egymással.

51. A magyar nyelv török jövevényszavainak jelentős része ebből a korszakból származik, és minden ilyen szó egy elveszített csata vagy egy megkötött alku emléke.

52. Az ellenség megismerése a legjobb kiképzés, és a végvári katona a törököt jobban ismerte, mint a bécsi haditanács bármelyik tagja.

53. Ez a tudás azonban ritkán jutott el a döntéshozókig, mert a hierarchia felfelé mindig szűrte az információt, és a szűrés a hízelgés irányába torzított.

54. A tizenhatodik századi magyar hadszíntér legnagyobb veszteségeit nem a török okozta, hanem a rossz idejű, messziről kiadott parancs.

55. Aki a végeken szolgált, annak meg kellett tanulnia, mikor engedelmeskedjék és mikor késlekedjék, és ez a képesség a katonai erkölcs legnehezebb tétele.

56. A regényben Dobó István éppen ezt tanítja a fiatal Gergelynek, nem szavakkal, hanem a saját magatartásával.

57. A példa mindig hatékonyabb az utasításnál, mert az utasítás egy helyzetre vonatkozik, a példa pedig valamennyire.

58. A nevelés lényege nem az ismeret átadása, hanem egy magatartásminta felkínálása, amelyet a tanítvány szabadon utánozhat vagy elutasíthat.

59. Gergely katonai különlegessége azonban nem a lovaglás lett, hanem a puskapor, és ez a választás tette őt korszakos alakká.

60. A lőpor ekkorra már két évszázada jelen volt Európában, de a felhasználása még mindig kísérleti szakaszban járt.

61. A salétrom, a kén és a faszén arányát minden mester másképp keverte, és a keverék minősége élet és halál kérdése volt.

62. A puskapor gyártása ezért féltve őrzött titok volt, amelyet a mesterek szóban adtak tovább, írásban ritkán rögzítettek.

63. Aki ezt a tudást birtokolta, az a várban nélkülözhetetlenné vált, mert helyettesíteni sem pénzzel, sem paranccsal nem lehetett.

64. A tüzes szerszámok készítése külön mesterség volt, amely a hadi mérnökség, a kovácsmunka és a vegytan határán helyezkedett el.

65. A tüzes kerék, a szurokkoszorú és a robbanó hordó nem díszes találmányok voltak, hanem a védelem legolcsóbb eszközei.

66. Egy ostromnál a védő mindig kevesebb, tehát olyan fegyvert kell keresnie, amely egy emberrel sok ellenséget tart távol.

67. Ez a számtani kényszer szülte a magyar várvédelem műszaki leleményét, és nem valamiféle veleszületett hajlam a tűzzel való játékra.

68. Gárdonyi a regényben ezeknek a szerkezeteknek a leírására meglepően sok helyet szán, ami a kortárs olvasót erősen foglalkoztatta.

69. Az író a millennium táján olyan közönségnek dolgozott, amely a technikát a nemzeti felemelkedés kulcsának tekintette.

70. A magyar hős tehát nem csupán bátor, hanem okos is, és ez az ábrázolás tudatos válasz volt a nemzeti önkép korábbi torzulásaira.

71. Az önmagát csak vitéznek látó nemzet a vereségeit is hősiességként éli meg, és így soha nem tanul belőlük semmit.

72. Gárdonyi ezt a csapdát elkerüli, mert regényének hőse nem a halálmegvetéssel, hanem a leleménnyel győz.

73. Az egri diadal a valóságban is a szervezettség, a készletgazdálkodás és a mérnöki munka győzelme volt, nem a puszta elszántságé.

74. Aki ezt megérti, az a regényt is másképp olvassa, mert benne nem legendát talál, hanem egy jól működő rendszer leírását.

75. A történeti Bornemissza az 1540-es évek végén már királyi szolgálatban állt, és nevét oklevelek említik a felvidéki várak őrségével kapcsolatban.

76. A karrierje tipikus: apród, majd lovas, majd tizedes, majd hadnagy, végül vártiszt, és minden lépcsőfok néhány évet vett igénybe.

77. Ez a lassú emelkedés a kor mércéjével gyorsnak számított, mert a legtöbb katona az első fokozatnál megrekedt vagy elesett.

78. A várkatonaság halandósága békeidőben is magas volt, mert a betegség, a rossz ellátás és a mocsaras vidék többet ölt a fegyvernél.

79. A tizenhatodik századi hadseregek veszteségeinek négyötöde nem csatában keletkezett, hanem táborban, ami a hősi elbeszélésekből rendszerint kimarad.

80. A katonává válás tehát nem elsősorban a harc megtanulását jelentette, hanem a nélkülözés elviselésének megtanulását.

81. A fiatal ember ebben az iskolában szerezte meg azt a szívósságot, amely nélkül az 1552-es ostrom harmincnyolc napja elviselhetetlen lett volna.

82. Dobó István ekkoriban még nem volt egri kapitány, hanem a bányavárosok vidékén és a Felvidéken teljesített szolgálatot.

83. A kettejük kapcsolata a regényben szorosabb, mint amennyit a források igazolnak, de az írói egyszerűsítés itt hűséges a lényeghez.

84. A történelmi regény nem az adatok összegével teremt igazságot, hanem az arányok helyes megválasztásával.

85. A végvári világ szellemi arculatát Tinódi Lantos Sebestyén énekei örökítették meg, aki maga is várról várra járt, és szemtanúként tudósított.

86. A lantos a kor újságírója volt, hírt vitt, közvéleményt formált, és a hallgatóság tőle tudta meg, mi történt kétszáz mérfölddel odébb.

87. Az énekek nemcsak tájékoztattak, hanem mércét is állítottak, mert megnevezték, ki viselkedett vitézül és ki hagyta el a helyét.

88. A nyilvánosságtól való félelem hatékonyabb fegyelmező erő volt minden hadbíróságnál, és ezt a hadvezetés tudatosan használta ki.

89. Gárdonyi regényében Tinódi többször is megjelenik, és alakja azt a szerepet tölti be, amelyet később maga az író vállalt magára.

90. Az író így saját magát írja bele a történetbe, nem hiúságból, hanem hogy jelezze: az emlékezés maga is fegyver.

91. Ezekben az években Gergely megtanulta mindazt, amire a regény hátralévő részében szüksége lesz, és a tudása pontosan a cselekmény igényeihez igazodik.

92. A jó szerkesztés titka éppen ez: a hős képességei ne legyenek se többek, se kevesebbek annál, amit a próbatételek megkövetelnek.

93. A fiúból ez idő alatt lett férfi, és a férfivá válás jele nem a testi erő, hanem az, hogy másokért kezd felelősséget vállalni.

94. A regény kompozíciójában ez a fejezet átvezetés, mégpedig a legnehezebb fajtából, mert benne nem történik semmi látványos.

95. Az érés ideje minden élettörténetben eseménytelen, és éppen ezért nehéz ábrázolni, hiszen az irodalom fordulatokból él.

96. Gárdonyi ezt a nehézséget úgy oldja meg, hogy az évek múlását nem elbeszéli, hanem egyetlen viszontlátásban sűríti össze.

97. A következő fejezetben Éva lép újra a színre, és rajta mérhető le, mennyit változott közben a fiú is.

98. A másik ember arca a legpontosabb tükör, mert benne nem az látszik, aminek magunkat hisszük, hanem az, amivé lettünk.

99. A fogadalom mindeközben érvényben maradt, és a Héttorony árnyéka ott feküdt minden megtanult mesterfogáson.

100. Aki puskaport kever azért, hogy egyszer egy távoli börtön falát megrepessze, az másképp tanul, mint aki csak a szolgálatát végzi.

(aufklappen)német

1. Der Verlust des Herrn war für einen fünfzehnjährigen Jungen nicht bloß ein Schlag des Gemüts, sondern das völlige Erlöschen seiner rechtlichen und wirtschaftlichen Stellung.

2. Der Edelknabe des sechzehnten Jahrhunderts war kein Angestellter, sondern im rechtlichen Sinne ein Zubehör der Familie, dessen Schicksal mit dem des Herrn stieg oder sank.

3. Als also der Wagen Bálint Törökʼs sich nach Süden in Bewegung setzte, verschwand nicht nur ein Mensch, sondern der Rahmen einer ganzen Lebensform brach zusammen.

4. Die Verwaltung der Güter übernahm die zurückgebliebene Gemahlin, und mit ihr auch die Last der Fürsorge für das gesamte Hausgesinde.

5. Der Entschluss Katalin Pemflingers, den Jungen nicht fortzuschicken, sondern ausbilden zu lassen, war eine der unauffälligsten und doch weitreichendsten Taten jener Zeit.

6. Die Vormundschaft war damals selten selbstlos, denn der adelige Haushalt sah in jedem Menschen künftigen Dienst, und diese Berechnung war nichts, dessen man sich schämen musste.

7. Eigennutz und Güte standen in diesem Jahrhundert einander nicht gegenüber, sondern bildeten zwei Seiten derselben Fürsorge.

8. Gergelys Lage zeigt von nun an eine eigentümliche Doppelheit: Er erhielt eine adelige Erziehung, besaß aber kein Vermögen und musste sich mithin alles durch eigene Leistung erwerben.

9. Ein solcher Mensch ist in der Gesellschaft gefährlich frei, weil er nichts zu verlieren hat, und steigt eben darum rascher als seine mit der Last des Erbes beladenen Gefährten.

10. Die ungarische Grenzfestungsoffizierschaft bestand um die Jahrhundertmitte größtenteils aus solchen Männern, deren Namen niemand bis zur Zeit ihres Großvaters zurück kannte.

11. Die Soldatenlaufbahn war der einzige wirkliche Weg des Aufstiegs, denn die Tapferkeit ließ sich sofort messen, die Gelehrsamkeit hingegen erst nach Jahrzehnten.

12. Im Roman erledigt Gárdonyi dies alles auf wenigen Seiten, denn der Dichter will den Vorgang nicht erzählen, sondern in seinem Ergebnis vorführen.

13. Der Leser lässt zu Beginn des zweiten Teiles ein Kind zurück und findet an der Schwelle des dritten einen jungen Offizier, dazwischen aber vergehen Jahre.

14. Dieser Sprung der Erzählung ist keine Nachlässigkeit, sondern ein Bauprinzip, denn die Bildung verläuft langsam, der Roman aber folgt dem Takte der Entscheidungen.

15. Die Erziehung des geschichtlichen Gergely Bornemissza vollzog sich im Rahmen des damaligen ungarischen Schulwesens, das sich gerade in diesen Jahrzehnten von Grund auf wandelte.

16. Die Reformation verbreitete sich in Ungarn nicht in erster Linie durch Glaubensstreitigkeiten, sondern durch Schulen, denn die neue Lehre verlangte lesekundige Menschen.

17. Die Schulen von Debrecen, Sárospatak und Klausenburg entstanden oder erstarkten in eben der Zeit, da das Land politisch in Stücke zerfiel.

18. Diese Gleichzeitigkeit ist die wichtigste Gesetzmäßigkeit der ungarischen Geschichte: Beim Schwinden der Staatsgewalt übernehmen die Einrichtungen der Bildung die Aufgabe des Fortbestehens.

19. Die Sprache des Lernens war das Lateinische, und wer die Schule durchlaufen hatte, konnte sich in ganz Europa mit Fachleuten, Ingenieuren und Söldnerführern verständigen.

20. Die lateinische Bildung war beim Grenzoffizier kein Schmuck, sondern Werkzeug, denn das Fachschrifttum des italienischen Festungsbaues war in dieser Sprache verfasst.

21. Rechnen und Geometrie wurden gleichfalls zu praktischen Fächern, denn die Flugbahn der Kanone und der Winkel der Bastei sind zwei Anwendungen desselben Wissens.

22. Das sechzehnte Jahrhundert ist die Zeit der Mathematisierung des Krieges, da neben die Tapferkeit erstmals die Berechnung als ebenbürtige Größe trat.

23. Wer dies rechtzeitig erkannte, überlebte das Jahrhundert, wer sich aber auf die ritterlichen Tugenden verließ, blieb ein Erbe von Mohács.

24. Der Held Gárdonyis steht genau auf dieser Scheidelinie, und die gesamte Werteordnung des Romans folgt aus dieser Lage.

25. Für die Zeitgenossen des Dichters verkörperte die Gestalt Bornemisszas den neuzeitlichen, gebildeten, erfinderischen Ungarn, dessen die Nation in der Zukunft bedürfen werde.

26. Ungarn am Ende des Jahrhunderts stand eben an der Schwelle der Industrialisierung, und der Held des Romans trug insgeheim das Ideal dieser Zeit in sich.

27. Jeder geschichtliche Roman spielt in zwei Zeiten zugleich: in jener, von der er handelt, und in jener, in der er geschrieben wurde.

28. Die Spannung zwischen beiden verleiht solchen Werken ihre Dauer, denn die bloße Nachbildung veraltet binnen einer Menschenaltersspanne.

29. Nach der Schule folgte das Erlernen des Waffenhandwerks, das damals kein Lehrgang war, sondern das Hineinwachsen in eine bestehende Gemeinschaft.

30. Der junge Soldat kam einem erfahrenen Kriegsmanne zur Seite, ritt und speiste mit ihm und las das Wissen im Dienste selber auf.

31. Diese Art der Lehre wirkte genau wie jene der Zünfte, nur bezahlte der Lernende das misslungene Werkstück nicht mit Geld, sondern mit dem Leben.

32. Das ungarische Grenzfestungswesen wurde nach 1541 auf völlig neue Grundlagen gestellt, denn anstelle der alten südlichen Linie musste eine innere, längere und teurere errichtet werden.

33. Diese Linie zog sich vom Drautal über den Plattensee hinweg durch Nógrád und Oberungarn bis an die Grenze Siebenbürgens, wohl tausend Kilometer weit.

34. Die Erhaltung eines solchen Systems hätte jährlich eine Million Gulden gekostet, während die Einkünfte der ungarischen Kammer nicht einmal einen Bruchteil dessen erreichten.

35. Den fehlenden Betrag ergänzten die Reichsstände sowie die böhmischen und österreichischen Länder, was die ungarische Verteidigung zugleich abhängig machte.

36. Wer den Soldaten bezahlt, bestimmt das Kriegsziel, und diese einfache Regel entschied anderthalb Jahrhunderte lang über Ungarns Schicksal.

37. Der Sold der Burgbesatzungen wurde oft um Jahre verspätet ausgezahlt, und die unbesoldete Mannschaft lebte von der Bauernschaft der Umgebung, was einen eigenen Krieg gebar.

38. Hinter dem romantischen Bilde der Heldenzeit stehen also Soldlisten, Schuldbriefe und hungernde Pferde, und diese Wirklichkeit schmälert die Leistung nicht.

39. Im Gegenteil: Wer seit Monaten unbesoldet die Mauer hält, leistet mehr als jener, den die Hoffnung auf Lohn treibt.

40. Gárdonyi verschweigt diesen wirtschaftlichen Hintergrund nicht, führt ihn aber auch nicht aus, sondern deutet ihn in Nebensätzen an und überlässt ihn der Einbildungskraft des Lesers.

41. Der Held des Romans wuchs in dieses System hinein, und alle seine Fähigkeiten entspringen dem, was die Mängel des Systems von ihm forderten.

42. Der ungarische Erfindungsgeist im Kriege ist kein Zug des Volkscharakters, sondern eine Folge der Armut, denn wer keine Kanone erhält, ersinnt etwas an ihrer Statt.

43. Reiten, Lanzenstechen und Säbelfechten bildeten den herkömmlichen Teil der Ausbildung, und in diesen erwarb sich die ungarische leichte Reiterei europäischen Ruf.

44. Das Husarentum formte sich in dieser Zeit zu jener Waffengattung, die später jedes Heer von Frankreich bis Russland nachbildete.

45. Die Nachahmung ist die aufrichtigste Anerkennung, und dies war der dauerhafteste europäische Beitrag der ungarischen Kriegskultur.

46. Das Wesen der leichten Reiterkampfweise lag nicht im Ansturm, sondern in der Erkundung, der Beunruhigung und der Unterbrechung des Nachschubs.

47. Diese Kampfweise ist die Waffe des Schwächeren, denn sie will nicht entscheiden, sondern ermüden, und das Ermüden ist wohlfeiler als der Sieg.

48. Das Streifwesen an der Grenze der beiden Reiche bestand fast auch in Friedenszeiten fort, und das Wort Frieden bedeutete in diesen Jahrzehnten nur die Pause zwischen den großen Feldzügen.

49. Die Burghauptleute und die Sandschakbege kannten einander häufig persönlich, wechselten Briefe, tauschten Gefangene und sandten einander bisweilen Geschenke.

50. Das Grenzland war also nicht bloß eine Pufferzone, sondern auch eine Berührungsfläche, wo zwei Welten Sprache, Sitte und Waffen miteinander tauschten.

51. Ein beträchtlicher Teil der türkischen Lehnwörter des Ungarischen stammt aus dieser Zeit, und jedes solche Wort ist die Erinnerung an eine verlorene Schlacht oder einen geschlossenen Handel.

52. Die Kenntnis des Feindes ist die beste Schulung, und der Grenzsoldat kannte den Türken besser als irgendein Mitglied des Wiener Kriegsrates.

53. Dieses Wissen gelangte jedoch selten zu den Entscheidenden, weil die Rangordnung die Nachricht nach oben stets siebte und die Siebung sich zur Schmeichelei hin verzerrte.

54. Die größten Verluste des ungarischen Kriegsschauplatzes im sechzehnten Jahrhundert verursachte nicht der Türke, sondern der zur Unzeit aus der Ferne erteilte Befehl.

55. Wer an den Grenzen diente, musste lernen, wann er zu gehorchen und wann er zu zögern habe, und diese Fähigkeit ist der schwerste Satz der Soldatensittlichkeit.

56. Im Romane lehrt István Dobó eben dies den jungen Gergely, nicht mit Worten, sondern durch sein eigenes Verhalten.

57. Das Beispiel ist stets wirksamer als die Anweisung, denn die Anweisung gilt für einen Fall, das Beispiel jedoch für alle.

58. Das Wesen der Erziehung ist nicht die Weitergabe von Kenntnissen, sondern das Anbieten eines Verhaltensmusters, das der Schüler frei nachahmen oder verwerfen kann.

59. Gergelys kriegerische Sonderbegabung wurde jedoch nicht das Reiten, sondern das Schießpulver, und diese Wahl machte ihn zu einer epochalen Gestalt.

60. Das Pulver war um diese Zeit schon zwei Jahrhunderte in Europa vorhanden, doch seine Verwendung befand sich noch immer im Versuchsstadium.

61. Das Verhältnis von Salpeter, Schwefel und Holzkohle mischte jeder Meister anders, und die Güte der Mischung war eine Frage von Leben und Tod.

62. Die Herstellung des Pulvers war darum ein streng gehütetes Geheimnis, das die Meister mündlich weitergaben und selten schriftlich festhielten.

63. Wer dieses Wissen besaß, wurde in der Burg unentbehrlich, denn ersetzen ließ er sich weder durch Geld noch durch Befehl.

64. Die Anfertigung der Feuerwerkszeuge war ein eigenes Handwerk, das sich an der Grenze von Kriegsbaukunst, Schmiedearbeit und Scheidekunst befand.

65. Das Feuerrad, der Pechkranz und das Sprengfass waren keine schmückenden Erfindungen, sondern die wohlfeilsten Mittel der Verteidigung.

66. Bei einer Belagerung ist der Verteidiger stets der Wenigere und muss darum eine Waffe suchen, die mit einem Manne viele Feinde fernhält.

67. Dieser rechnerische Zwang gebar den technischen Erfindungsreichtum der ungarischen Burgverteidigung, und nicht etwa eine angeborene Neigung zum Spiel mit dem Feuer.

68. Gárdonyi räumt der Beschreibung dieser Vorrichtungen im Romane überraschend viel Raum ein, was den zeitgenössischen Leser stark beschäftigte.

69. Der Dichter arbeitete um die Jahrtausendfeier für ein Publikum, das die Technik als Schlüssel des nationalen Aufstiegs betrachtete.

70. Der ungarische Held ist somit nicht nur tapfer, sondern auch klug, und diese Darstellung war eine bewusste Antwort auf frühere Verzerrungen des nationalen Selbstbildes.

71. Eine Nation, die sich nur als tapfer sieht, erlebt auch ihre Niederlagen als Heldentum und lernt darum niemals etwas aus ihnen.

72. Gárdonyi entgeht dieser Falle, weil der Held seines Romans nicht durch Todesverachtung siegt, sondern durch Erfindungsgabe.

73. Der Sieg von Eger war auch in Wirklichkeit ein Sieg der Ordnung, der Vorratswirtschaft und der Ingenieurarbeit, nicht der bloßen Entschlossenheit.

74. Wer dies begreift, liest auch den Roman anders, denn er findet in ihm keine Legende, sondern die Beschreibung eines gut arbeitenden Gefüges.

75. Der geschichtliche Bornemissza stand am Ende der vierziger Jahre bereits in königlichem Dienste, und Urkunden erwähnen seinen Namen im Zusammenhang mit den Besatzungen oberungarischer Burgen.

76. Seine Laufbahn ist bezeichnend: Edelknabe, dann Reiter, dann Zehntführer, dann Leutnant, zuletzt Burgoffizier, und jede Stufe nahm einige Jahre in Anspruch.

77. Dieser langsame Aufstieg galt nach dem Maßstab der Zeit als rasch, denn die meisten Soldaten blieben auf der ersten Stufe stecken oder fielen.

78. Die Sterblichkeit der Burgmannschaften war auch in Friedenszeiten hoch, denn Krankheit, schlechte Verpflegung und sumpfige Gegend töteten mehr als die Waffe.

79. Vier Fünftel der Verluste der Heere des sechzehnten Jahrhunderts entstanden nicht in der Schlacht, sondern im Lager, was in den heldischen Erzählungen gewöhnlich fehlt.

80. Soldatwerden bedeutete mithin nicht in erster Linie, das Kämpfen zu lernen, sondern das Ertragen der Entbehrung.

81. In dieser Schule erwarb der junge Mann jene Zähigkeit, ohne die die achtunddreißig Tage der Belagerung von 1552 unerträglich gewesen wären.

82. István Dobó war um diese Zeit noch nicht Hauptmann von Eger, sondern versah seinen Dienst in der Gegend der Bergstädte und in Oberungarn.

83. Ihre Beziehung ist im Romane enger, als die Quellen bezeugen, doch die dichterische Vereinfachung bleibt hier dem Wesentlichen treu.

84. Der geschichtliche Roman schafft Wahrheit nicht durch die Summe der Angaben, sondern durch die richtige Wahl der Verhältnisse.

85. Das geistige Antlitz der Grenzfestungswelt überlieferten die Lieder Sebestyén Tinódis, der selbst von Burg zu Burg zog und als Augenzeuge berichtete.

86. Der Lautenspieler war der Zeitungsschreiber jener Tage, trug Nachricht, formte die öffentliche Meinung, und von ihm erfuhr die Hörerschaft, was zweihundert Meilen weiter geschehen war.

87. Die Lieder unterrichteten nicht nur, sondern setzten auch einen Maßstab, denn sie benannten, wer sich tapfer gehalten und wer seinen Platz verlassen hatte.

88. Die Furcht vor der Öffentlichkeit war eine wirksamere Zuchtmacht als jedes Kriegsgericht, und die Heerführung nutzte dies bewusst aus.

89. In Gárdonyis Roman tritt Tinódi mehrmals auf, und seine Gestalt erfüllt jene Rolle, die später der Dichter selbst auf sich nahm.

90. Der Dichter schreibt sich somit selbst in die Geschichte hinein, nicht aus Eitelkeit, sondern um anzuzeigen, dass das Erinnern selbst eine Waffe ist.

91. In diesen Jahren erlernte Gergely alles, dessen er im übrigen Teile des Romans bedarf, und sein Wissen fügt sich genau den Bedürfnissen der Handlung.

92. Eben dies ist das Geheimnis guter Fügung: Die Fähigkeiten des Helden seien weder größer noch geringer als das, was die Prüfungen erfordern.

93. In dieser Zeit wurde aus dem Knaben ein Mann, und das Zeichen des Mannwerdens ist nicht die Leibeskraft, sondern das Übernehmen von Verantwortung für andere.

94. Im Bau des Romans ist dieses Kapitel eine Überleitung, und zwar von der schwierigsten Art, weil in ihm nichts Auffälliges geschieht.

95. Die Zeit des Reifens ist in jeder Lebensgeschichte ereignislos und darum schwer darzustellen, denn das Schrifttum lebt von Wendungen.

96. Gárdonyi löst diese Schwierigkeit dadurch, dass er das Verstreichen der Jahre nicht erzählt, sondern in einem einzigen Wiedersehen verdichtet.

97. Im nächsten Kapitel tritt Éva wieder auf, und an ihr lässt sich ermessen, wie sehr sich unterdessen auch der Knabe verändert hat.

98. Das Angesicht des anderen Menschen ist der genaueste Spiegel, denn in ihm zeigt sich nicht, wofür wir uns halten, sondern was wir geworden sind.

99. Das Gelübde blieb während all dessen in Kraft, und der Schatten der Sieben Türme lag auf jedem erlernten Handgriff.

100. Wer Pulver mischt, um einst die Mauer eines fernen Kerkers zu sprengen, der lernt anders als jener, der nur seinen Dienst versieht.